Címkék: Technológia és fogalmak | Klasszikus | Repülés
5.9.2024 | 6 MIN
Egy kis perspektívával a számológéppel ellátott óra az okosóra őskori változatának tekinthető. Eredetileg tudósok és matematikusok számára tervezték, később a legtöbb légitársaság pilótáinak legfőbb eszköze volt kontinenseken átívelően. Azonban nem mindannyian vagyunk pilóták vagy matematikusok, így bármennyire is érdekesnek találjuk ezt az eszközt, a funkcionalitás szempontjából nagy ismeretlenséget jelenthet.
Mivel több mint szomorú lenne hagyni, hogy ez a remekmű a feledés homályába vesszen, a következő sorokban megpróbálom a lehető legegyszerűbben, a józan ész segítségével bemutatni Önöknek.
Tachimetrikus, népszámlálási, telemetrikus... Ezeknek a skáláknak az órákon funkciójuk van. A logaritmikus egy kicsit nehezebb kaliber. Kétségtelenül az egyik legérdekesebb és egyben legbonyolultabb, amivel egy órán találkozhatunk. Ahogy a neve is sugallja, a logaritmusszámláló elvén alapul, amely manapság már kissé reliktumnak számít. A digitális korszak megjelenése előtt mechanikus segédeszközként szolgált a számok szorzásához és osztásához. Nos, mivel az ember természeténél fogva találékony, idővel jött az ötlet, hogy ezt a funkciót beépítsék egy zsebórába.
A tudományos alkalmazás mellett a szándék egyértelmű volt - a repülőgép-pilóták segítségére akartak lenni a repülés közben elvégzendő szükséges számításokhoz. Átlagos üzemanyag-fogyasztás, légsebesség, távolság, mind olyan fontos információk, amelyeket egy pilóta egy ilyen óra segítségével tudhat meg.
A logaritmikus skálákat elsősorban a repülők használták.
Az elv két különböző skálán alapul. A külső, amely leggyakrabban a csúszda kerülete körül húzódik (egyes modelleknél a csúszda alatt). A második belső skála pedig a csúszda alatt, mindig a számlap körül helyezkedik el. A munka a külső lunetta kétirányú forgatásából áll, a két skála együttesen egy skálaként működik. A belső skála rögzített, minden manipuláció a külső lunettán történik. Ha tudod, hogyan kell csinálni, egymással kölcsönhatásba lépve egyszerű matematikai számításokhoz használhatók.
Megértem, hogy egy rövid leírás után nem egészen könnyű elképzelni valami ilyesmit, ezért megpróbálok mindenki számára emészthető módon néhány gyakorlati példát mondani.
Példa: 12x7
Ahhoz, hogy az eredményhez jussunk, a belső skálán a 10-es számjegy fog érdekelni minket. Összehasonlítjuk a külső skálán lévő 12-es számot a belső skálán lévő, fent említett 10-es számmal. Most térjünk vissza a belső részhez, hogy megkeressük a 7-es számot. Az eredményt közvetlenül a 7-essel szemben a 84-es számmal mutatjuk ki.
Hogyan szorozzuk meg a 12x7-et?
Példa: 120:8
Az osztás esetében még egy kicsit egyszerűbb a dolog. Csak ne feledjük, hogy az osztónak, ami ebben az esetben a 120-as szám, mindig a külső lünettán kell lennie. Igazítsd a 120-as számot a 8-as számhoz. Ismét a 10-es számmal megyünk a belső skálán. Valójában ezzel a számmal szemben találja az eredményt, a válasz 15.
Példa a 120:8 osztására a logaritmikus skálán
Egy pilóta tudja, hogy 84 gallon van még a tankjában, az átlagos fogyasztása 12 gallon/óra. Kiszámolja tehát, hogy mennyi ideje van még hátra a tank teljes kiürüléséig. A külső lunettán lévő 84-es számot a belső lunettán lévő 12-es számmal sorba állítja. Most a belső skálán lévő 60-as szám szerint fog tájékozódni. Ezzel a számmal szemben találja a 42-es számot, ebben az esetben hozzá kell adnia egy nullát, vagyis 420-at, így a tartály 420 percet fog adni.
Mennyi ideig tart ki a pilóta üzemanyaga, ha az átlagos fogyasztás 12 gallon óránként, a tartály kapacitása pedig 84 gallon?
Bár a lunetta funkciója ugyanaz marad, a márkák sajátos módon kezelik az elhelyezését. Ahogy a Citizen Promaster Sky Pilot esetében láthatja, mindkét skála az üveg alatt található. Ebben az esetben a lunettet egy extra koronával működtetjük (leggyakrabban a bal oldalon).
A Citizen Promaster Sky Pilot esetében mindkét skála a csúszka alatt található.
De a Citizen kínál egy másik változatot is, pl. a Promaster Sky Super Skyhawkban, ahol a külső lunetta az óra legvégén van, tehát nem az üveg alatt, hanem körülötte. Itt nem találjuk a forgatáshoz szükséges extra koronát, de a perem körül apró kiemelkedések figyelhetők meg. Tehát ezekkel a fülkékkel vagy fogaskerekekkel forgatjuk.
A Citizen egy másik modellje, a Promaster Sky Super Skyhawk külső forgó lunettával rendelkezik a csúszka külső oldalán.
Természetesen ezután az adott márka kialakításától függ, egyesek a mértékegységek nevét adják hozzá a lunettához, mások csak a számokat. A lunetta szélei ilyenkor úgy nézhetnek ki, mint egy fogaskerék, például a Seiko Prospex Sky modelljénél.
A külső forgatható lunetta fogazott, így könnyebb elforgatni.
Egy klasszikusabb érintés aztán az Orient Sport Quartz órán látható. Mivel a skálára sok számot kell felpréselni, a méretei nem a legnagyobbak. Az olvashatóság tehát némelyek számára némi kihívást jelenthet.
Az Orient Sport Quartz sorozatban mindkét skála belsőleg van, és egy speciális koronával forgatható a
Mindenképpen említést érdemel a logaritmikus skála kissé hibrid változata, ahol a belső lunettán a klasszikus számok helyett fokokat találunk. Ilyen különlegességet kínál például a korábban amerikai Hamilton márka (ma már a Swatch Group része). Az óra az ideális repülési útvonal kiszámítására szolgál az oldalszél hatására. Ezért egyértelmű, hogy ki és milyen körülmények között használ egy ilyen funkciót. Egy pilóta számára ez egy valóra vált álom lehet, de hacsak nem repül a felhők között, valószínűleg nem sokat fog mondani. A Hamilton ezt az egyedülálló skálát a Khaki Aviation kollekció néhány modelljén kínálja.
A Hamilton Khaki Aviation X-Winds a pilóták és a repülés szerelmesei számára egy csemege.
Ha az órákon alkalmazott tolómérő skála történetéről kezdünk beszélni, kötelező megemlíteni annak legnagyobb úttörőjét. 1940-ben, amikor a második világháború bizonytalan végkimenetelű tombolásával a svájci Breitling cég szabadalmat szerzett a logaritmikus skálával ellátott Chronomat órára, amelyet két évvel később piacra dobtak. Willy Breitling, a cég tulajdonosa így a világ előtt büszkélkedhetett az első logaritmikus skálával ellátott kronográfokkal. Abban az időben a chronomatokat inkább a mérnökök, matematikusok és tudósok igényeinek megfelelő órákként reklámozták.
_1568987687_1568988574_860.jpg "Zdroj: www.invenitetfecit.com")
Az első Breitling Chronomat logaritmikus skálával
Az evolúciós lépést a ma már legendás Breitling Navitimer megalkotása jelentette 1952-ben. A név az angol navigation és timer – navigation and timer – szavak összetételéből származik. A Navitimer modell 1954-ben került forgalomba, amikor a Breitling kifejezetten a repülési iparágat célzó marketingkampányt indított. A siker óriási volt, és az óra lassan, de biztosan kezdte a legtöbb pilóta csuklóját díszíteni világszerte.
Az eredeti Navitimerek ma már igazi gyűjtői darabnak számítanak, így nem lesz olcsó vagy könnyű egyet találni. Ennek a csodálatos órának a művészi értékét bizonyítja, hogy az évtizedek során újra és újra legyártották újabb és újabb köntösben. Hihetetlen, de az eddigi legújabb modelljüket 2018-ban adták ki!
A Breitling Navitimer először 1954-ben jelent meg a piacon.
Az évek során más gyártók is csatlakoztak hozzá, és a legismertebbek közül ma már olyan márkák óráin láthatjuk a tolómérő skálát, mint a Seiko, Citizen, Orient, Casio stb. Korábban a légierő fontos eszköze volt, ma már inkább hagyomány és stílus kérdése.
Persze, ha egy ilyen skálával ellátott órát teszek az asztalodra, és mellé egy ultraokos mobiltelefont számológéppel, akkor mindig a második opcióhoz nyúlsz. De nem ez a lényeg. Hadd mondjak egy kis példát. Miért vennék egy régi, drága veterán autót, ami ráadásul annyira szar is? Miért vesznek az emberek milliókat érő festményeket? Miért akarok egy órát, amiben van egy számológép? Mert a művészetnek és a hagyományoknak manapság még mindig van súlya. És egy ilyen órára is ugyanígy kellene tekintenünk.
23.7.2024
Casio Edifice EF-527D értékelés – A navitimer távoli rokona?
14.8.2024
Citizen Promaster Sky GMT Automatic értékelés – Ajándék minden pilótának
