Címkék: Technológia és fogalmak | Okos
23.4.2024 | 5 MIN
Igazán rohanó időket élünk, ahol a stressz a civilizációs betegségek egyik legnagyobb kiváltója. Az okosórák a szívritmus-variabilitáson keresztül mérhetik a stressz mértékét. De ezen túlmenően a variabilitás sokkal többet elárul.
A cikk több részre tagolódik:
A pulzusszám-variabilitás (más néven HRV vagy szívritmus-változékonyság) a szívverés szabálytalanságát fejezi ki valós időben. Nevezhetjük az R-R intervallumok különbségének is, amely két egymást követő szívverés közötti időkülönbség. Az időbeli különbségeket (azaz a variabilitást) milliszekundumos egységekben fejezik ki.
A szív tehát nem ver rendszeresen, de vannak természetes különbségek. Ha a szív rendszeresebben ver, akkor a szívritmus-variabilitás alacsony. Ha rendszertelen, akkor magas.
A szívverést a vegetatív idegrendszer (ANS vagy más néven autonóm rendszer) vezérli, amely értékeli a környező ingereket (veszély, nyugodt környezet stb.), és felkészíti a szervezetünket arra, hogy reagáljon, és ennek megfelelően állítsa be a szívverést.
Az ANS tartalmazza a szimpatikus és paraszimpatikus ganglionokat (de nem csak azokat).
A szimpatikus felelős a veszélyre való reagálásért – fokozza az érzékeinket, növeli a szívverésünket vagy a véráramlást. Mindezt azért, hogy testünket felkészítse egy esetleges problémára (stresszhelyzetre). A paraszimpatikus ennek az ellenkezőjét teszi – testünket ellazítja, csökkenti a pulzusszámot stb.
A paraszimpatikus aktivitása növeli a szívritmus variabilitását (a szív szabálytalanabbul ver), míg a szimpatikus csökkenti azt (a szív szabályosabban ver).
Fontos azt is elmondani, hogy a szívfrekvencia-variabilitás az életkor előrehaladtával csökken. Nem annyira a "polgári" életkorunkkal, mint inkább a biológiai életkorunkkal. Egy bizonyos korosztály alacsony HRV-je tehát a jövőbeni egészségügyi problémák jele lehet.
A stressznek két típusa van – fizikai és pszichológiai. A fizikai stressz például betegséggel, sérüléssel vagy kimerültséggel jár. Ez a fajta stressz tehát előfordulhat például egy kemény edzés után, és semmi baj nincs vele, mert ez egy nagyobb megterhelést jelentő tevékenység volt a szervezet számára.
A pszichológiai stressz intenzívebb érzelmekkel jár, amelyek az általános mentális állapottal, munkahelyi, családi stb. problémákkal kapcsolatosak lehetnek.
A stressz olyasmi, ami valójában nem feltétlenül mindig rossz. Sőt, kisebb mértékben nem is káros, mivel lehetővé teszi számunkra a teljesítmény növelését, az alkalmazkodás javítását, vagy esetleg egy kritikus helyzetben az élet megmentését.
Ha azonban hosszú távú pszichés stresszről van szó, akkor olyan betegségek lépnek fel, amelyek látszólag semmi köze a stresszhez (pl. cukorbetegség). Ezek tehát pszichoszomatikus betegségek.
A variabilitás csökkentésével és növelésével tudjuk megbecsülni, hogy a szervezetünk mikor stresszes és mikor nem. Laikusan fogalmazva: ha egy óra egy munkahelyi megbeszélésen észreveszi, hogy a szívünk a normálisnál sokkal rendszeresebben ver, akkor tudja, hogy stresszhelyzetben vagyunk. Az alapján, hogy mennyire szabályos (mennyire alacsony a variabilitás), meg fogják határozni a stressz mértékét. Ezt az okosóra leggyakrabban egy 0-tól 100-ig terjedő skálán, vagy közvetlenül milliszekundumokban fejezi ki.
Ha tehát a pulzusszámgörbéket nézzük, minél nagyobbak az intervallumok közötti különbségek, annál jobban reagál a szervezetünk a környezeti változásokra.
Érdekes módon a légzőgyakorlat éppen azért oldhatja a stresszt, mert befolyásolja a pulzusszám-variabilitást. Ez azért van, mert amikor belélegzünk, a szív összehúzódik (az intervallum lerövidül), és amikor kilélegzünk, az időszak ismét meghosszabbodik. Ez szabálytalanságot okoz, és ezért hatással van a mentális állapotunkra.
A válasz tulajdonképpen nagyon egyszerű. Mivel az alacsony HRV összefüggésbe hozható a stresszel és az egészségügyi problémákkal, minél magasabb a pulzusszám-variabilitás, annál jobb.
Ebben az esetben nincs is jobb, mint egy táblázat.
Forrás: Whoop.com
Számítson azonban arra, hogy a sporttevékenység hatással lehet a HRV állapotára. Tehát ha edzel, gyakori, hogy a HRV alacsonyabb lesz edzés után (és még éjszaka is), mivel a szervezetünk stresszes a korábbi fizikai aktivitástól.
A legtöbb okosóra-márka a HRV-t napközben stresszként fejezi ki egy 0-tól 100-ig terjedő skálán. Az olyan márkák okosórái, mint a Garmin, a Xiaomi, az Amazfit, a Samsung és a Huawei ezt teszik. Az Apple Watch ezt egy letölthető alkalmazással tudja kompenzálni. Ugyanakkor fontos elmondani, hogy a Garmin automatikusan méri a stresszt a nap folyamán, míg a Xiaomi, Amazfit és Huawei esetében be kell állítani, hogy egész nap mérjen, a Samsung pedig csak manuálisan.
A Coros márka nem stresszértéket használ, hanem egy HRV indexet, amely szintén egy 0-tól 100-ig terjedő skálán értékeli a HRV-t. A Coros ezt csak manuálisan tudja mérni, de klassz, hogy nem csak optikai szenzort használnak ehhez, hanem kombinálják az EKG technológiával.
17.4.2024
EKG mérése okosórával – Hogyan működik?
A Garmin van a legmesszebbre a HRV mérésben, az egész napos stresszmérés mellett valós idejű HRV értékelést is kínál milliszekundumokban, valamint egész éjszakai HRV mérést is, ahol egy grafikonon láthatod az éjszaka folyamán a legalacsonyabb, legmagasabb és az átlagot.
Hasonlóképpen a Polar márka is használja az "Orthostatic Test" funkciót a valós idejű HRV méréshez és az éjszakai feltöltés funkciót az éjszakai mérésekhez.
A HRV-méréseket a nap folyamán jó figyelemmel kísérni, de mivel a HRV ingadozik, ezek gyakran nem biztos, hogy releváns mérések. Ezért ajánlott akkor mérni, amikor minden nap nagyjából ugyanabban a lelkiállapotban van – és ez ébredés után van. Ehhez használhatók okosórák, különböző mellkaspántok (pl. mySASY) vagy mobilalkalmazások.
A nagy segítséget éppen azok a márkák jelentik (Polar és Garmin), amelyek egész éjszaka képesek mérni a HRV-t, amikor többé-kevésbé minden nap ugyanabban a lelkiállapotban vagy, tehát nem feltétlenül kell reggel mérni.
Források:
